Recenzió Árva-Balázs-Barta-Veszprémi: Helyi önkormányzatok című kötetéhez
2015.03.18 | Szerző: Vasas Lászlóné dr.
Recenzió
Árva-Balázs-Barta-Veszprémi:
Helyi önkormányzatok című
kötetéhez
Magyary Zoltán professzor az 1942-ben kiadott Magyar közigazgatás című munkájában így írt az önkormányzat csíráiról:
„Az önkormányzat az emberekből indult ki abban az időben, amikor még a lóháton való közlekedés és hírszolgálat volt a leggyorsabb. Az embereknek, akik elismerték az államhatalom, a király tekintélyét és magukat annak alávetették, településük helyén számos olyan szükségletük merült fel, amelyek azonnali intézkedést kívántak (pl. rendbontás, tűz, árvíz, közmunka) és amelyeket a központi hatalom nem volt képes ellátni, nemcsak a távolság és az érintkezés nehézsége miatt, hanem azért sem, mert nem voltak a helyszínen alkalmas és elegendő számú közegei. Ezek a szükségletek és érdekek azonkívül településenként eltérőek voltak és azért csak helyileg voltak eldönthetők és megoldhatók.”
Magyary szerint sok olyan ügy van, ami csak a helybélieknek fontos, másoknak közömbös, így aztán miért ne történne minden az ő akaratuk szerint, különösen azért mert az ügy szempontjából lényeges valamennyi információ birtokában is vannak.
Ha az emberek úgy érzik, hogy vannak olyan dolgok, amelyek eldöntése tőlük függ, az jó hatással van rájuk. Az emberek számára az önkormányzat a közügyek gyakorlásának iskolája is abban az értelemben, hogy a helyi ügyekkel való foglalkozás révén betekinthetnek az országos ügyekbe, valamint ismereteket szereznek a közéletben való részvétel módját illetően is.
Az Árva-Balázs-Barta-Veszprémi szerzők által jegyzett Helyi önkormányzatok című kötetben az önkormányzatok csíráinak, formálódásának bemutatása, az időbeliség tekintetében a fenti idézetben megjelölt korban indul, amikor a középkori kiváltságos városok elöljáróságának sajátos arculatot kölcsönzött a város irányítás feladatai és a polgárok közötti jogviták eldöntése mellett a pallosjog gyakorlása.
Európa különböző részein a történelmi hagyományoknak megfelelően eltérően fejlődtek és formálódtak az önkormányzatok, így alakult ki az önkormányzatok két alaptípusa. Az angolszász alaptípus esetében a Parlament irányíthatja az önkormányzatokat, amelyeknek nem lehetnek önként vállalt feladatai, a kontinentális alaptípus esetében az önkormányzatok saját erőforrásaik terhére vállalhatják további helyi közügyek intézését, tevékenységük ugyanakkor az államigazgatás ellenőrzése, kontrollja alatt valósul meg. Az önkormányzati alaptípusokat és azok további fejlődését is részletesen bemutatja a kötet, majd a hazai helyi igazgatás fejlődését veszi górcső alá.
Ennek keretében bemutatja a dualizmus kori települési (község) és területi (törvényhatóság) önkormányzatok szervezetét és működését, amikor a községi képviselő-testület vezetője községi bíró volt, az adminisztrációt a jegyző vezette, a község felügyeletét a járási főszolgabíró látta el. A törvényhatóság élén a vármegyékben és a törvényhatósági jogú városokban (ma megyei jogú városok) a kormányhoz kötődő főispán állt.
A kötet bemutatja az 1950-1990 közötti tanácsrendszer legfontosabb ismertetőjegyeit is, mely időszak alatt önkormányzatiságról nem beszélhetünk. Nagyon erős járás és megye-centrikusság alakult ki, amelynek meghatározó szereplői a széles irányítási eszköztárral rendelkező járási és megyei tanácsok voltak. A tanácsrendszer a túlközpontosított, valamint adminisztratív módszereket alkalmazó társadalom- és gazdaságszervezés helyi kiszolgálója volt.
A képzeletbeli időutazásban így érkezünk el a rendszerváltoztatás évéhez, amikor az 1990. év tavaszán megválasztott országgyűlés - a helyi önkormányzatokra vonatkozó választási szabályok hiányában - egyrészt meghosszabbította a tanácsok megbízatását, másrészt augusztusban megalkotta a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásáról szóló törvényt. A helyi önkormányzatok 1990. évi megválasztásával lezárult a tanácsrendszer időszaka és a magyar közigazgatás történetének új szakasza kezdődött el. Az önkormányzatok Alkotmányban és az önkormányzati törvényben biztosított széleskörű döntési szabadsága révén, a fővárostól a legkisebb falvakig valósággá vált a helyi önkormányzás törvényszabta keretek közötti gyakorlása, melynek során lehetőség nyílt a helyi közakarat érvényesítésére, a helyi érdekek megjelenítésére.
A helyi önkormányzatok megalakulását igen nagy várakozás előzte meg. A lakosság az elmaradott települések felzárkóztatását, ezen belül különösen az infrastrukturális ellátottság szintjének emelését, a települések komfortosítását, illetve a korábbi évtizedekben elszenvedett sérelmeik orvoslását várta.
A rendszerváltoztatás eredményeként létrejött helyi önkormányzatok tevékenysége az első évtizedben sikeres volt, később azonban az önkormányzati rendszer szétaprózottságából és a központi költségvetési források szűkülése miatt fellépő finanszírozási korlátok miatt a helyi önkormányzati rendszer egyre nehezebben fenntarthatóvá vált.
Az önkormányzatok életében a rendszerváltoztatást követően két évtizeddel, jelentős változást hozott, az Alaptörvény és az új önkormányzati törvény, amely reagált az önkormányzati rendszer működésében fellelhető hiányosságokra (törvényességi ellenőrzés helyett törvényességi felügyelet, hitelfelvétel korlátozása, kötelező társulás előírhatósága). A helyi önkormányzatokra vonatkozó szabályozás kialakítására természetesen hatott a gazdasági világválság nyomán átértékelődő állami feladatvállalás erősödése, szélesebb körűvé válása. Utóbbi eredményeként a korábban helyi önkormányzatok által fenntartott alap és középfokú oktatási, továbbá a szakellátást nyújtó szociális és gyermekvédelmi intézmények állami fenntartói körbe kerültek, majd 2013. január 1. napjától felállításra kerültek a járási hivatalok, amelyek a jegyzőkre átruházott államigazgatási hatáskörök jelentős részét vették át.
A könyv betekintést nyújt a napjainkban működő helyi önkormányzatok létrejöttének, működésének legfontosabb szabályaiba.
Részletesen ismerteti az európai önkormányzatok alapdokumentumának tekinthető Helyi Önkormányzatok Európai Chartájának tartalmát, a hazai önkormányzati rendszer ahhoz való kapcsolódását, a helyi önkormányzás hazai alkotmányos alapjait.
Külön fejezet foglalkozik az önkormányzatokat érintő területszervezési jogkörökkel, valamint a helyi önkormányzatok által ellátott feladat-és hatáskörök ismertetésével.
A tárgykör fontosságára figyelemmel részletesen bemutatja az önkormányzati képviselők és polgármesterek megválasztására vonatkozó anyagi jogi és eljárási jogi szabályrendszert. Utal arra, hogy jogszabálysértés vagy a választási alapelvek sérelme esetén bárki kifogást nyújthat be, azonban a választási eljárási törvény a kifogás benyújtására jogosultak körét szűkebben határozza meg.
A könyv részletesen ismerteti az önkormányzati képviselő jogállásával kapcsolatos szabályokat, melyek közül érdemes kiemelni a méltatlanság intézményét, amely a feltételek fennállása esetén a képviselői mandátum elvesztéséhez vezethet. A képviselői kötelezettségek között új elemként jelentkezik a választópolgárok évente legalább egy alkalommal való tájékoztatása a képviselői tevékenységéről.
A kötet részletesen és olvasmányosan mutatja be a képviselő-testület működésére vonatkozó szabályokat, a polgármester és jegyző részletes feladatait, felelősségük terjedelmét és a díjazásukat meghatározó szabályokat.
A könyv bemutatja továbbá a fővárosi és a kerületi önkormányzatok közötti munkamegosztást, valamint a megyei önkormányzatok - gyakorlatban még csak formálódó - területfejlesztési feladatait.
A kötet ismerteti a helyi önkormányzatok és a központi állami szervek kapcsolatrendszerét, ezen belül a központi szervek helyi önkormányzatokkal kapcsolatos hatásköreit, valamint a helyi önkormányzatok erőteljes állami kontrollját biztosító törvényességi felügyeleti eszközrendszert is bemutatja. Utolsó fejezetében a hazai és az uniós tagállamok helyi önkormányzati rendszert érintő szabályozásában tapasztalható új tendenciákat elemzi.
A nem szakavatott olvasót sem kell meggyőzni arról, hogy a helyi önkormányzatoknak meghatározó befolyása van mindannyiunk életére, hétköznapjaink és ünnepeink hangulatára, életminőségünk alakulására, komfortérzetünkre. Ezért valószínűsíthető, hogy a helyi önkormányzatokról szóló információk jelen olvasmányos, közérthető gyűjteménye várhatóan olyan élénk érdeklődést fog kiváltani a helyi közélet dolgai iránt érdeklődő olvasók részéről, mint egy jó könyv. Az egyetemi hallgatók esetében ez a kötet egy-egy zárthelyi dolgozatra és kollokviumra való felkészülés nélkülözhetetlen eszköze lesz, amely az egyes fejezetek végén a kapcsolódó dokumentumok internetes elérhetőségének jelzésével, további segítséget nyújt a hallgatóknak az ismeretek elsajátításához.
Debrecen, 2015. március 10.
Vasas Lászlóné dr.
Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal
főigazgató