Beszámoló dr. Papp Mónika doktori disszertációjának kutatóhelyi vitájáról
Szerző: Fazekas Flóra
Fazekas Flóra
nappali tagozatos PhD hallgató, Debreceni Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar, Európa-jogi és Nemzetközi Magánjogi Tanszék
Beszámoló
Dr. Papp Mónika doktori disszertációjának kutatóhelyi vitájáról
2006. november 13-án került sor dr. Papp Mónika doktori értekezésének kutatóhelyi vitájára az ELTE Állam- és Jogtudományi Karán. dr. Papp Mónika Ph.D-dolgozata az ELTE ÁJK Nemzetközi Magánjogi és Európai Gazdasági Jogi Tanszékén készült dr. Király Miklós tanszékvezető irányítása alatt. Címe: „A gazdasági szabadságok és a közös piaci verseny jogának egyes összefüggései az Európai Bíróság esetjogában”. A szerző 2006 novemberéig a Debreceni Egyetem jogi karának munkatársa volt, azóta pedig az ELTE említett tanszékének tanársegédje.
A munkahelyi vitát dr. Burián László egyetemi tanár vezette. A témavezetőn – és a hallgatóságon – kívül az eseményen jelen voltak az ELTE említett tanszékének munkatársai, valamint dr. Mádl Ferenc, az ELTE díszdoktora, dr. Boytha György, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem jogi karának tanára, dr. Várnay Ernő és dr. Horváth M. Tamás, a Debreceni Egyetem jogi karának tanárai. A vitát dr. Burián László nyitotta meg, és megkérte a dolgozat szerzőjét, hogy röviden adja elő értekezésének téziseit.
Dr. Papp Mónika előadásában összegezte kutatása céljait és módszereit, ismertette eredményeit. Ph.D-dolgozatának tárgya az Európai Közösség négy gazdasági szabadságának joga és a közösségi versenyjog között fellelhető bizonyos kölcsönhatások feltárása. A vizsgálat fókuszában az Európai Bíróság jogértelmezése állt, s ezen belül is csak az elsődleges közösségi jog bírósági értelmezésére koncentrált – célja a jogértelmezésben fellelhető párhuzamok kimutatása az említett két jogterület vonatkozásában. A szerző megállapítása szerint e két jogterület értelmezése közelít egymáshoz, a Bíróság egyre gyakrabban emeli át az egyik jogterületen kialakult értelmezését a másikba: ennek bizonyítására számos Európai Bírósági ítélet elemzését tartalmazza a munka, méghozzá időrendi sorrendben, s ezáltal lehetővé válik az ítélkezési gyakorlat fejlődési irányainak nyomon követése is. Az értekezés kiindulópontja az a kijelentés, hogy a két jogterület céljai kölcsönösen hatnak egymásra – az első fejezet ezért kimondottan a közös célokkal és azok kölcsönhatásaival foglalkozik. A második fejezet a két jogterület alanyi és tárgyi hatályának különbségeit és elhatárolásának problémáit tárgyalja, amelyhez kapcsolódik két következő fejezet. Ezek az állami intézkedés fogalmával és a tényállások nemzetközi elemével (a tagállamok közötti kereskedelem befolyásolására való alkalmassággal) foglalkoznak.
A dolgozat további részében a szerző a gazdasági szabadságok és a versenyjog összefüggéseinek egyes konkrét kérdéseivel foglalkozik, elismerve, hogy ezek önkényesen, a teljesség igénye nélkül választott problémakörök. Így vizsgálja az EK Szerződés 81. és 82. cikkeinek a Szerződés 10. cikkével (az ún. hűség-klauzulával) való együttes értelmezését. Ezzel kapcsolatban a korai esetjogból az mutatható ki, hogy ez az értelmezés kizárhat bizonyos, a tagállamon belüli versenyt akadályozó állami intézkedéseket is. Külön fejezet foglalkozik ezen értelmezés alakulásával. Egy másik, vizsgálódásra érdemesnek ítélt terület a versenykorlátozások és a kereskedelemkorlátozások csekély jelentősége, amellyel kapcsolatban a szerző megállapította, hogy a gazdasági szabadságok jogában is kimutatható a de minimis szabály alkalmazása. Ez azt jelenti, hogy bizonyos esetekben a Bíróság a csekély mértékű kereskedelemkorlátozásokat nem tartja jogszerűtlennek, azonban a versenyjogban alkalmazandó de minimis szabállyal ellentétben ennek megítélésekor eltekint a piaci elemzéstől. A disszertáció utolsó fejezete egy igen érdekes területet vizsgál, az ún. intézkedésekben bennerejlő korlátozásokat: a szerző szerint ez a koncepció a tilalmak alóli kivételeknek egy olyan sajátos körét teremti meg, ahol a két szabálycsoport egymásrahatásából alakul ki a kimentés lehetősége.
Dr. Papp Mónika összegzését követően a jelenlévők közül többen elmondták véleményüket és megosztották kritikai észrevételeiket a dolgozattal kapcsolatban. A téma összetettségét és gazdagságát jelzi, hogy a felszólalók többsége olyan aspektusokra mutatott rá, amelyek szintén vizsgálódásra érdemesek lennének. dr. Berke Barna, az ELTE adjunktusa és dr. Mádl Ferenc szerint magyar versenyjogi esetekre történő hivatkozásokkal lehetett volna tovább gazdagítani a munkát, dr. Boytha György pedig a szellemi alkotások jogával fennálló kapcsolódási pontokra mutatott rá. Dr. Várnay Ernő véleménye ezzel szemben az volt, hogy a téma kifejtettsége megfelel a doktori értekezésekkel szemben támasztott követelményeknek, és további bővítést már nem igényel. A dolgozat erényei közül kiemelte azt, hogy az Európai Bírósági ítéletek feldolgozásán túl a főtanácsnoki indítványok elemzését is adja, valamint kitér az Európai Bizottság vonatkozó politikájának bemutatására is.
Minden hozzászóló egyetértett abban, hogy a disszertáció alapos és mélyreható, kitartó kutatómunka eredménye, a témaválasztás aktuális, a magyar jogirodalomban eddig egyáltalán nem feldolgozott, tehát nagy értékű és újszerű munkáról van szó, amely könyv formában való megjelenésre is érdemes. Különösen fontos eredményként értékelték a két jogterület alanyi és tárgyi hatályának elkülönítésével kapcsolatos megállapításokat. Általános véleményként fogalmazódott meg viszont az, hogy a kutatás eredményeinek rögzítésén túl a végső következtetések levonását nagyobb bátorsággal kellene megtenni. A dolgozat szövegében benne rejlenek ugyan e következtetések, azonban ezeket tételszerűen kellene rögzíteni, tömörebb téziseket megalkotni. Dr. Berke Barna további javaslata volt a dolgozatban szereplő, az Európai Bíróság ítéleteiből szó szerint idézett részletek lerövidítése, amely által átláthatóbbá és könnyebben olvashatóvá válna a szöveg.
A hozzászólók a segítő szándékú észrevételek megtétele mellett egyhangúlag egyetértettek abban, hogy dr. Papp Mónika Ph.D-dolgozata vitán felül alkalmas a doktori eljárás megindítására. A vita zárásaként dr. Király Miklós témavezető néhány szóban méltatta a dolgozatot, külön köszönetét fejezve ki dr. Várnay Ernőnek és a debreceni jogi karnak a szerzőnek kutatómunkájához nyújtott segítségéért. A szerző az észrevételekre nem kívánt itt reagálni. A kutatóhelyi vitát dr. Burián László zárta le, megállapítva, hogy a doktori eljárás megindítására sor kerülhet.